Minden növénytermesztés alapja a termékeny és élettel teli talaj. Jó minőségű talaj nélkül hiába állnak rendelkezésre kiváló minőségű magok és csemeték - a jó talajt semmilyen öntözés, permetezés vagy bármilyen más kerti munka nem pótolhatja.
Ágyásaink szerves trágyázása a legfontosabb és legalapvetőbb feladatok közé tartozik, mivel ezzel:
- a növényeknek szükséges tápanyagokat bejuttatjuk a talajba,
- növeljük a talajszervesanyag tartalmát,
- ösztönözzük a humuszképződést,
- fenntartjuk és javítjuk a talaj termőképességét.
Mi a humusz?
A görög és római filozófusok már az ókorban észrevették, hogy van valami a földben, ami nagyban befolyásolja a növények termőképességét és a növénytermesztés sikerességét. Azonban csak az utóbbi 150 évben folytak olyan tudományos kutatások, melyek a talajban lévő komplex szerves vegyületekre irányultak. Így jutottunk el ehhez a rendkívül fontos szerves anyaghoz – a humuszhoz.
A humuszt olyan szerves összetevők alkotják, mint a humin- és fulvosavak, valamint a humin. A többi része szervetlen anyag: különböző ásványi anyagok, melyek a növények alapvető tápanyagául szolgálnak. A humusz szerves összetevői a szervesanyag oxidációjával jönnek létre, melyben mikroorganizmusok és a talajban élő számos egyéb, a szerves anyagot feldolgozó organizmus vesz részt. Lényegében a szerves anyagok újrahasznosítása.
A keletkezése során lejátszódó folyamatok miatt a humusz színe a barnától a majdnem feketéig terjed. Minden olyan talajtípusban létrejön, amelyben szervesanyag található. A talaj különböző színű lehet a szürkétől kezdve a vörösön és barnán át a feketéig. A talaj világos színe ugyanakkor nem jelenti a humusz hiányát, mivel a szín a talaj alapját képező kőzetektől és a föld ásványtartalmától függ.
A humusz a tőzegben is jelen van, amely szintén természetes „talaj”. A legtöbb humuszt a fekete tőzeg tartalmazza.
A humusz szerepe a talajban
Most, hogy a humuszt komplex szerves molekulaként képzeltük el, amelyhez a tápanyagok kapcsolódnak, láthatjuk, hogy mi a humusz szerepe: a tápanyagok megkötése és lassú, hosszútávú felszabadítása. A tápanyagokon kívül e komplex vegyületekhez vitaminok, antibiotikumok, növekedési hormonok és számos más vegyület kapcsolódik, melyek szükségesek a növények fejlődéséhez.
A humusz a talaj szerkezetében is jelentős szerepet játszik, mivel a homokos talajban összeköti egymással a talaj részecskéit. A részecskék összekapcsolásának éppen a tömör, kötött, agyagos talajban van jelentősége, mivel behatol az agyagrészecskék közé s ezáltal fellazítja a talajt. A humusznak fontos szerepe van azoknál a talajoknál, ahol a természeti katasztrófák során bekövetkezett károsanyag kibocsátás vagy egyszerűen a túl sok növényvédő szer, vagy műtrágya használata megfertőzte a talajt. Ilyen esetben a komplex humuszhoz nehézfémek, foszfátok, nitrátok stb. kötődnek.
Miért csökken a humusz aránya a kerti talajokban?
A mineralizáció a talajban lezajló folyamat, melynek során a szerves anyag lebomlik a növények számára szükséges tápanyagokká. Az egészséges, életteli talajokban az oxidációs folyamat során a szervesanyag mineralizálódik és nemcsak humusz keletkezik. Szerves komplexumként maga a humusz is lebomlik és mineralizálódik.
Az erózió lehet víz- vagy szélerózió. A vízeróziónak súlyos hatásai vannak, mivel a humuszt a talaj mélyebb rétegeibe mossa, tehát a tápanyagok nem állnak többé a növények rendelkezésére. A legnagyobb veszteség azonban akkor ér bennünket, ha hanyagság, vagy a föld gondatlan kezelése miatt elveszítjük, vagy megsemmisítjük a talajban lévő mikroorganizmusokat. Ebben az esetben érezhető, hogy a növények gyöngén fejlődnek és kevés a termés.
Hogyan lehet csökkenteni az eróziót?
Amikor a kertünk üres és a felszíne kopár, akkor a talaj gyorsan erodálódni kezd és csökken benne a humusz mennyisége. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy: a kertben mindig termesztünk konyhakerti növényeket,
- a talajt letakarjuk (pl. szalmával, levágott fűvel, virágosnáddal, fertőzésmentes levelekkel)
- növényeket ültetünk a kertbe zöldtrágyának (akár olyanokat is, melyeket nem szedünk le – cikóriát, spenótot, őszi búzát). Ezeket tavaszig kint hagyjuk a kertben és akkor ásóval beforgatjuk őket a földbe.
A humusz fenntartása és gyarapítása
Év elején és ősszel alapvető fontosságú számunkra a pelletált Plantella Organik ökológiai szerves trágya használata, amely hőkezelt, tehát nem tartalmaz kórokozókat, kártevőket vagy gyommagvakat. Ugyanakkor sok humin- és fulvosavat tartalmaz, melyek a komplex humusz alapösszetevői.
Ezzel közvetlenül befolyásoljuk a humifikáció, azaz a humuszképződés folyamatát a kerti talajban. A szerves trágyát szétszórjuk a talajon eső előtt vagy jól megöntözzük, hogy a tápanyagok feloldódjanak és a növények rendelkezésére álljanak. Fontos szervesanyag a növényi maradványokból vagy állati trágyából keletkezett komposzt is.
A komposztot kizárólag ősszel terítjük szét a kertben, mivel tavasszal esetleg kórokozók, kártevők bábja és lárvái lehetnek benne.
Miért hatékonyabb a szerves trágya a kerti komposztnál?
Igen nehéz olyan házi komposztot előállítani, ami stabil, jó minőségű és tele van a növények számára szükséges tápanyagokkal. Ahhoz, hogy stabil komposztot kapjunk, évente többször át kell forgatni, hogy sok oxigénhez jusson, amire a mikroorganizmusoknak van szükségük az anyagok lebontásához. A komposzt minősége meglehetősen ingadozó, mivel a komposztálandó kezdőanyagtól függ. A házi komposzt mindenféle olyan növényi maradványokat tartalmaz, melyek minősége igen különböző.
Másrészt a Plantella Organik ökológiai szerves trágyánál pontosan tudjuk, hogy milyen alapanyagokból készült és milyen tápanyagokat tartalmaz.
A kert megfelelő trágyázásához fontos tudni, hogy az adott trágya milyen és mennyi tápanyagot tartalmaz. Csak így tudjuk megfelelően trágyázni a kerti növényeket, mivel azok tápanyagszükséglete nagyban eltér egymástól. A konyhakerti növények (paradicsom, paprika, padlizsán) nagyon sok tápanyagot igényelnek, különösen káliumot (K), ugyanakkor a salátaféléknek és a hagymaféléknek kevés trágyára van szükségük.
A komposztnál a tápanyagtartalom mindig ismeretlen, miközben a Plantella Organik ökológiai szerves trágyánál ez elemzéssel pontosan meg van határozva, ezért akár a kerti vetésforgó szerint, igényüknek megfelelően is megtrágyázhatjuk az egyes konyhakerti növényeket. A fő tápanyagokon (nitrogén-N, foszfor-P, kálium-K) kívül mikrotápanyagokat (Fe, B, Cu, Mn, Mo, Zn) is tartalmaz.
A tápanyagoknál a szervesanyag-tartalom is fontos, mivel a talajban serkentik a humuszképződést és jól megkötik a tápanyagokat, melyeket aztán a növények fel tudnak szívni. E szerves trágyánál a tápanyagok egész idényben, illetve kb. 6 hónapig a növények rendelkezésére állnak, miközben a komposztnál az első évben csupán az összes tápanyag 30%-a áll rendelkezésre.
ÁGYÁSOK ÉS KISEBB KERTEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Kisebb ágyások talajának előkészítéséhez a Bio Plantella Nutrivit Univerzal szerves trágyát ajánljuk. A granulátumokat egyszerűen szét kell szórni a talaj felületén, majd ajánlatos őket beleforgatni a talajba, mivel így azonnal kifejtik hatásukat, a gyökérzet gyorsabban felszívja a tápanyagokat és csökken a tápanyagveszteség. A 3 kg-os kiszerelés 15-20 m2 területre elegendő.
A talajelőkészítés ideje
A kötött, agyagos talajt ősszel ajánlatos felásni. Az ásás során nagy talajdarabokat, göröngyöket fordítunk ki a földből, melyeket aztán ott hagyunk, nem törjük szét őket, mivel azt akarjuk, hogy a téli fagy morzsolja őket össze. A kimondottan kötött talajokat tavasszal újra felássuk.
A lazább, homokosabb talajokat ugyanakkor sohasem ajánlatos felásni. Az ilyen talajokat vetés vagy ültetés előtt csak fellazítjuk egy kicsit. Ellenkező esetben tönkre tesszük a talaj biológiai egyensúlyát. A takarással való kombináció jó befektetésnek bizonyulhat, mivel a laza talaj “megköti” az új, szerves részecskéket és szemmel láthatóan jobban megtartja a nedvességet.
Plantella javasolja